
PARDI SAFETY / MUNKÁLTATÓI KÖTELEZETTSÉGEK
Munkavédelem és tűzvédelem – szakmai útmutatók munkáltatóknak.
Egy háromfős műhelynek ugyanazok a kötelezettségei, mint egy százfős üzemnek? Nem. A szükséges munkavédelmi szakmai közreműködés a tevékenységtől, a veszélyességi besorolástól és a létszámtól is függ. Összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat közérthetően.
Röviden: munkavédelmi kötelezettség már kis létszámnál is fennállhat, de a szabályok nem minden vállalkozásnál követelnek meg külön, folyamatosan foglalkoztatott szakembert. Bizonyos kisebb munkáltatók a napi munkavédelmi feladatok egy részét megfelelő ismeretekkel maguk is elláthatják. A jogszabály által szaktevékenységnek minősített feladatokhoz azonban megfelelő képesítésű szakember szükséges.Ebben a cikkben:
- Mit mond a jogszabály?
- Mikor végezhetők házon belül a feladatok?
- Hány órára kell szakember?
- Milyen feladatokhoz kell szakképesítés?
- Gyakorlati példák
- Gyakori kérdések
Mit mond a jogszabály?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. §-a szerint a munkáltatónak a veszélyességi osztályhoz és a munkavállalói létszámhoz igazodóan kell munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kijelölnie vagy foglalkoztatnia. A részletes besorolást és a minimális időtartamokat az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Vagyis az a kérdés, hogy „hány főtől kötelező a munkavédelmis?”, önmagában nem válaszolható meg egyetlen számmal. A létszámon kívül a tényleges tevékenységet és a jogszabályban meghatározott besorolást is vizsgálni kell.
Mikor végezhetők házon belül a feladatok?
A végrehajtási rendelet bizonyos kisebb munkáltatóknál lehetővé teszi, hogy külön szakember kijelölése vagy foglalkoztatása helyett a munkáltató vagy az általa kijelölt munkavállaló lássa el az általános munkavédelmi feladatokat. Ehhez megfelelő szakmai ismeretek, készségek és jártasság szükséges.
| Munkáltató | Mikor lehetséges a külön szakember nélküli feladatellátás? |
|---|---|
| Legfeljebb 9 munkavállaló | A rendelet szerinti feltételekkel, a tevékenységhez szükséges ismeretek birtokában. |
| II. veszélyességi osztály | 50 fő alatti létszámnál, a szükséges ismeretek megléte esetén. |
| III. veszélyességi osztály | 100 fő alatti létszámnál, a szükséges ismeretek megléte esetén. |
Fontos: ez nem általános mentesség a munkavédelmi szabályok alól, és nem jogosít fel képesítés nélkül szaktevékenység végzésére. A munkáltató felelőssége ilyen esetben is fennmarad.
Hány órára kell munkavédelmi szakember?
Ha nem alkalmazható a fenti könnyítés, a rendelet a veszélyességi osztály és a létszámcsoport alapján határozza meg a szakember minimális foglalkoztatási idejét és képesítésének szintjét.
Például az 1–9 fős alap-létszámcsoportban a rendelet I. veszélyességi osztály esetén heti négy, II. és III. osztály esetén heti egy óra minimumot nevesít. Ez nem jelenti, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó könnyítés minden esetben kizárt: azt külön kell megvizsgálni. A magasabb létszámcsoportoknál és veszélyességi osztályoknál jelentősen eltérő követelmények lehetnek.
A pontos besorolás a munkáltató feladata. Ezt a létszám vagy a tevékenység változásakor felül kell vizsgálni, és a besorolás megfelelőségét évente, írásban is dokumentálni kell.
Milyen feladatokhoz szükséges szakképesített szakember?
A munkavédelemben különbséget kell tenni az általános munkáltatói szervezési feladatok és a jogszabály által munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített tevékenységek között.
- Munkahelyi kockázatértékelés: elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
- Munkavédelmi oktatási tematika: összeállítása szaktevékenységnek minősül.
- Egyéni védőeszközök juttatási rendje: meghatározására külön képesítési követelmények vonatkoznak.
Egyes feladatok a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szakterület együttműködését igénylik. Emiatt a „van egy munkavédelmisünk” önmagában nem feltétlenül elegendő minden szaktevékenység jogszerű ellátásához.
Lehet külső munkavédelmi szakemberrel szerződni?
Igen. A munkavédelmi törvény meghatározott feltételekkel lehetővé teszi a feladatok külső szolgáltató útján történő teljesítését is, ha a munkáltatónál nincs a szükséges alkalmassági feltételeknek megfelelő munkavállaló. A külső szerződés ugyanakkor nem szünteti meg a munkáltató munkavédelmi felelősségét.
Három gyakorlati példa
1. Négyfős szerelőműhely
Az általános munkáltatói feladatok egy része megfelelő ismeretekkel házon belül ellátható. A kockázatértékeléshez és más szaktevékenységekhez viszont a szükséges képesítésű szakember közreműködése továbbra is kell. Az alkalmazandó szabályok a műhely tényleges tevékenységétől is függenek.
2. Harmincfős, II. veszélyességi osztályba tartozó vállalkozás
A rendeletben szereplő, 50 fő alatti körnél a kijelölt munkavállaló vagy – megfelelő ismeretek esetén – maga a természetes személy munkáltató is elláthat bizonyos általános feladatokat. A szaktevékenységek képesítési követelményeit itt is külön teljesíteni kell.
3. Százhúsz fős, III. veszélyességi osztályú munkáltató
A 100 fő alatti könnyítés már nem alkalmazható. A munkáltató a rá vonatkozó létszámcsoport és veszélyességi besorolás szerint köteles megszervezni a szakképzett munkavédelmi személy foglalkoztatását vagy jogszerű igénybevételét.
Mit ellenőrizzen a cégvezető?
- A vállalkozás tényleges tevékenysége melyik veszélyességi osztályba tartozik?
- Mekkora a teljes munkavállalói létszám, ideértve az alkalmazandó szabályok szerint számításba veendő kölcsönzött dolgozókat?
- Van-e belső, megfelelő ismeretekkel és képesítéssel rendelkező személy?
- Ki készítette a kockázatértékelést és a szaktevékenységnek minősülő dokumentumokat?
- Naprakész-e a besorolás, a dokumentáció és a szükséges szakmai közreműködés igazolása?
Gyakori kérdések
Három alkalmazott esetén is szükség lehet munkavédelmi szakemberre?
Igen, a szaktevékenységnek minősülő feladatokhoz akkor is szükséges lehet megfelelő képesítésű személy. Az általános feladatok ellátásánál a kis létszámra vonatkozó könnyítés vizsgálható.
Mindig főállású munkavédelmis kell?
Nem. A szükséges időtartamot és képesítést a jogszabály szerinti létszám- és veszélyességi besorolás határozza meg; meghatározott feltételekkel külső szolgáltatás is igénybe vehető.
Ha a vállalkozó maga intézi a munkavédelmet, akkor nem kell kockázatértékelés?
Ez téves következtetés. A munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése szaktevékenység, amelynek megfelelő személyi és szakmai feltételeit biztosítani kell.
Nem biztos benne, milyen munkavédelmi kötelezettségei vannak?
A Pardi Safety segít a vállalkozás tevékenységéhez és létszámához illeszkedő munkavédelmi feladatok áttekintésében. A pontos követelményekhez egyedi besorolás szükséges.Kapcsolatfelvétel és ajánlatkérés →
Jogszabályi háttér:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – 8., 54–57. §
- 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet – 4. § és 2. számú melléklet
Jogszabályforrások ellenőrzésének dátuma: 2026. november 20. Közzététel előtt javasolt a szakmai jóváhagyás. Az útmutató általános tájékoztatás; az adott munkáltató besorolását és feladatait egyedileg kell vizsgálni.
